A református Csillagpont Fesztiválon jártunk

Kedves Testvérek!

Találj Rá, avagy találj rám!… Az idei Csillagpont fesztivál témája az előbb elhangzott szófordulat volt.

Hétfő reggel a hatalmas bőröndjeinkkel indultunk útnak Mihalovics Alízzal, vonattal, több átszállással a rekkenő hőségben. Gergő, és menyasszonya, Berni óriási örömmel fogadtak minket Zánkán, az Erzsébet tábor helyszínén. A gyors sátorállítás után megmártózhattunk a Balatonban, majd ezt az “Esti Tali” követte, amely egy áhítatot és dicsőítő énekek zengését foglalta magába. Ahogy a sok fiatal együtt énekelte az énekeket Istenhez és egymáshoz, az nagyon megható élmény volt.

Az első este – emellett, hogy még “jobb” legyen a kedvünk a másodikon is – nagy vihar törte meg boldogságunkat. De hát ugye… akkor kell Csillagpontra menni, amikor “JÓL ESIK”.

Az áhítatok mellett lehetőségünk volt számos programban részt venni, így megismerkedhettünk a Magyar Református Szeretetszolgálat önkénteseivel, tevékenykedéseikkel, egyetemi gyülekezetekkel, szolgálókkal. Betekintést nyerhettünk a missziós szolgálatokba, és szabadidős tevékenységekre is jutott időnk. A kiscsoportos beszélgetések alkalmával az őrszentmiklósi, hatvani, és a tatabányai gyülekezetből is jelen voltak tagok a bajai mellett, így lehetőségünk volt egy lelki közösséget alkotni más gyülekezetek fiataljaival, új barátságokat kötnünk. Imádkozhattunk együtt, egymásért.

Az esős idő, és hideg ellenére végigtomboltuk a koncerteket, fürödtünk a Balatonban, és együtt sírtunk az igei alkalmakon. Számos új barátunk, testvérünk lett, amelyért mindig hálásak leszünk az Úrnak.

A hetet péntek este az Ez Az A Nap! eseménye zárta, ahol 4500 ember teljes odaadással énekelte: “azért élek, hogy áldjalak, azért élek, hogy szerethesselek”, és hogy “térdre hullok előtted, én így harcolok, kezem felemelem, ó Uram, tudom Te védesz meg!”

Szívbéli hálát érzünk a gyülekezet felé, hogy támogatták ottlétünket, hálásak vagyunk az Úrnak a barátságokért, az összes dicsőítésért, az üzenetért, amelyet a héten magunkkal hoztunk haza: Isten előtt nem számít, hogy ki honnan jött, milyen messziről érkezett, hogy hol tart az Úrral való kapcsolatában. Őneki nem fontos, hogy hogyan nézünk ki, és nem kell kételkednünk abban: elég jók vagyunk-e Számára. Ő annyira szeret bennünket, hogy egyetlen Fiát küldte értünk, és azt gondolom, ebben minden benne van. 

Az idei Csillagpont nem úgy indult, ahogyan azt vártuk, azonban annál szebben fejeződött be. A közös úrvacsorai alkalom, a könnyek, az ölelések, az egymásba kapaszkodva való éneklés tette számunkra tökéletessé.

Legyen ezért Istené a dicsőség!

Mészáros Debóra