Nagyszombati elmélkedés

Felismerések a csendben

Textus: Lukács 23, 44-56

Kedves Testvérek!

A dörgedelmes nagypénteki, hangos cselekménysorozatot lassan felváltja a síri csend. Hosszú utat járhattunk be addig is, több tanúságos üzenettel.

Először is beszédes az, ahogyan Jézus átadja lelkét az Atyának. Minden elsötétedik körülötte, a kárpit kettéhasadását szelíd szava váltja fel: „Atyám, a te kezedbe teszem le a lelkemet!”( Lk 23,46b), majd a jézusi csendben az emberi szívekben megérlelődik valami :

  • A zűrzavar, a káosz nem osztogat igaz felismerést a Jézust körülvevő embereknek, még akkor sem, amikor az Úr némán tűri az események sorát, hogy célba érjen engedelmességével. A nagy felismerések Jézus keresztjénél a csendben születnek. Ahogyan az ige is fogalmaz a János 16, 13-ban: „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra.” Az őt körbevevő emberek, semmissé tesznek minden kétséget, ami gyöngíthetné őket hitükben, csak a némán függő Jézusra néznek, akiről tudják, hogy tettével mindent elmondott. Jézus jelenléte készteti őket, hogy más emberré váljanak. A százados bizonyságtétele megerősítésül szolgál az egyszerű embereknek is, mellüket verve ők is megtérnek. Elismerik az Igazat és véleményüket revideálásra késztetik. Akármilyen hangosan is van kimondva a Jézust elítélő szó, vagy hazugság, azt az Isten igazsága egy csöndes mondattal elsöpri. Nincs helye többé a hazugságnak az igazsággal szemben.
  • Arimátiai József is nyíltan beáll az igazak sorába, tettek sorozata igazolja ezt. Ő, aki a nagytanács tagja volt, sokáig a tanács véleményét kényszerült képviselni, most azonban nem haboz cselekedni, hogy Jézus holtteste előtt méltó végtisztességet tegyen. Pilátushoz menve nyíltan felvállalja az igazság melletti véleményét, úgy, hogy nem érdeklik annak következményei. A nagytanácsi tagságát is kockára teszi. Mer lépni az igaz ember és kiáll döntése mellett. Radikális üzenetté válhat ez számunkra is, az igaz embernek lépnie kell és ki kell állnia az igazság mellett. Amellett, akiben hisz és amiben hisz. Mai világunkban a bizonyságtételekért szomjas a lélek. Nem hallgathatunk, nem tagadhatjuk el a belé vetett hitünket, reménységünket, nem a tétlenségnek az idejét éljük. Arimátiai József a kereszt lábánál találta meg bátorságát, tettrekészségét, a tömeg a lelke mélyéből fakadó bűnbánat erejét. Te mit keresel ott, mit találsz meg ott, testvér?

Imádkozzunk:

Drága Úr Jézus Krisztus! A te jelenléted a nagy felismerések és leleplezések helye. Mindezek ellenére ez a jelenlét nem eltaszít magadtól, hanem közelebb vonz, hív. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugvást adok nektek.

Kérjük, csendesítsd el ma a mi szívünket is, hogy igaz felismerések szülessenek a te jelenlétedben, hogy szembenézhessünk magunkkal és változhassunk, kinek miben van szüksége. Légy segítségül nekünk ebben, Urunk. Ámen

Kincses Margarett lelkipásztor (Koszovó, Pristina)