Szerdai Bibliaórára

Bajai Református Egyházközség

ISTEN JÓSÁGA (I. rész)

Zsoltárok 73,1-16

Példabeszédek 23,17-18

Kedves Testvérek!

A 73. zsoltár és a Példabeszédek könyvéből vett igevers szoros kapcsolatban áll egymással. Ezért mondanivalómat mindkettőhöz való kötődéssel kívánom továbbadni.

Milyen jó Isten Izraelhez…”kezdi imádságát a zsoltáríró. Istennek, az övéihez való jósága, mintegy tényszerű megállapítás jelenik meg előttünk. Ha jobban utánagondolunk – megértve a zsoltárírót – ez mégsem olyan egyértelmű. Ennek a világnak a valósága, a mindennapok szomorú megtapasztalása, Isten jóságának ellene mond. Amikor szenvedésről, betegségről, járványról és ennek következtében emberi félelem eluralkodásáról hallunk, illetve átélünk, nehéz Isten jóságával mit kezdeni. Amíg a „jó napokat” éljük, amíg rendezettek és biztonságosak a körülmények, addig könnyű azt mondani, hogy jó az Isten Izraelhez. A megpróbáltatások idején azonban elbizonytalanodhatunk.

            „Bizony jó Isten az övéihez”, ez sokkal inkább nem a látható világhoz való kötöttségből következik, hanem a nem láthatóból való bizodalom alapján fogalmazódik meg. Ha a látható van előttünk, akkor a rosszat, a nehezet, a megmagyarázhatatlant látjuk, amit nagyon nehéz értelmezni. Hitből, Istenfélelemből fakadóan azonban megvallhatjuk, hogy egyedül csak Isten jó.

            Amiről eddig beszélek, bizonyos értelemben a hit próbája. Vallom-e az Istenhez való ragaszkodást minden körülmény között, vagy pedig a látható és érzékelhető nyomán megpróbálom értelmezni és magyarázni a történteket.

            Isten jóságáról való hitvallástétel a hit reménységét fogalmazza meg. Erről a reményről az ószövetségi bölcselő azt írja: reménységed nem semmisül meg. Az Istenbe vetett reménység nem egyenlő azzal a logikával, amit mi hívő emberek olykor gyakorlunk. Nevezetesen: élj igaz módon, tisztességesen és jutalmat kapsz. Ha ellenkezőjét teszed, letérsz a jó útról, hamisságot követsz el, akkor ennek büntetés a következménye. A 73. zsoltár írója az igazak szegénysége, illetve a hamisak gazdagsága láttán kérdez rá erre a logikusnak tűnő filozófiára. Tényleg így van? A jó jutalmat, a gonosz büntetést kap? E világ valósága, az emlegetett látható, nem ezt támasztja alá. Sőt!

Az Istenfélelem kifizetődő? Érdemes hűnek maradni a jó Istenhez? Kritikus helyzetekben ez nagyon súlyos kérdéssé válik. Fel lehet-e oldani a feszültséget a tapasztalás és a reménység között?

Imádság:

Urunk! Az egykori szomorú valóságot látó apával együtt kiáltunk: ”Hiszek! Segíts a hitetlenségemen.” Elbizonytalanodó és kétségeskedő követőid vagyunk, akik sokszor csak a láthatókra tekintenek. Emeld föl a lelkünket, hogy hittel meglássuk, aki láthatatlan, az Örökkévalót, Téged! Krisztusért kérünk, adj a szívünkbe hitet és reménységet! Bizonyosságát annak, hogy Te jó vagy a tiéidhez! Ámen.

Baja, 2020. március 24.

Bán Béla

lelkipásztor